Cikkek
Diversification without illusions: What can Europe expect from Turkmenistan on energy
Illúziók nélküli diverzifikáció: Mit várhat Európa Türkmenisztántól az energia terén
A tanulmány Turkmenisztán lehetséges szerepét vizsgálja az európai energiaellátás diverzifikációjában az orosz–ukrán háború nyomán átalakuló energiapiaci és geopolitikai környezetben. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy bár a hatalmas türkmen gázkészletek és a Transz-kaszpi vezeték potenciálisan hozzájárulhatnának az európai ellátás bővítéséhez, a politikai, jogi és infrastrukturális akadályok, valamint Türkmenisztán növekvő dél-ázsiai orientációja korlátozza az Európai Unió rövid távú lehetőségeit.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
A New Axis between the Nile and the Bosphorus: The Turkish-Egyptian Rapprochement in a Fragmented Middle East
Egy új tengely a Nílus és a Boszporusz között: a török–egyiptomi közeledés egy széttagolt Közel-Keleten
A tanulmány a török–egyiptomi kapcsolatok közelmúltbeli közeledését vizsgálja, amely a 2013 utáni ideológiai szembenállást követően pragmatikus együttműködéssé alakulhat egy fragmentált közel-keleti környezetben. Az elemzés rámutat, hogy Ankara számára a Kairóval kialakított partnerség egyszerre szolgálhat gazdasági, energetikai és diplomáciai célokat – különösen a gázai válság kezelésében és a regionális elszigetelődés csökkentésében –, ugyanakkor a kapcsolat korlátait az Izraellel fennálló feszültségek és a térség geopolitikai rivalizálásai jelölik ki.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Munich Security Conference: Why Security Discourse Can No Longer Disregard the Turkic States?
Müncheni Biztonsági Konferencia: Miért nem hagyhatja figyelmen kívül a biztonságpolitikai diskurzus többé a türk államokat?
Miért nem hagyhatja többé figyelmen kívül a biztonságpolitikai kérdések a türk világot? És mit jelent mindez Európa stratégiai autonómiája szempontjából?
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Why the Turkic World and the United States Need Each Other Amidst a Fragmenting Middle East
Miért van szüksége egymásra a türk világnak és az Egyesült Államoknak egy széttöredező Közel-Kelet közepette?
A török nyelvű országok – Törökország, Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán – Donald Trump Béketanácsában való részvétele stratégiai lépés a regionális stabilitás és gazdasági fejlődés biztosítására a fragmentálódó Közel-Keleten. E részvétel a többpólusú diplomácia, az energiabiztonság és a közlekedési folyosók koordinációjának intézményesítését célozza, miközben a térségbeli konfliktusok kezelésében semleges, de aktív szerepvállalást jelent.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Why Water Unrest Looks Different is Iran and in Central Asia?
Miért más a vízzel kapcsolatos elégedetlenség Iránban és Közép-Ázsiában?
Iránban a vízhiány az elmúlt években a kormányzati kudarc szimbólumává vált, és gyakran szélesebb rendszerellenes tiltakozásokhoz vezetett, míg Üzbegisztánban a hasonlóan súlyos vízstressz inkább technikai és regionális fejlesztési kihívásként jelenik meg, szorosabb állami kontroll és visszafogottabb protestkultúra mellett. A két példa azt mutatja, hogy a vízhiány önmagában nem okoz instabilitást: a társadalmi elégedetlenség mértékét elsősorban a politikai legitimáció, az intézményi kapacitás és a problémakezelés narratívája határozza meg.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
What Can Uzbekistan Offer to Europe in Terms of Energy?
Mit kínálhat Üzbegisztán Európának energia terén?
Üzbegisztán Európa számára elsősorban hosszú távú stratégiai partnerként lehet fontos: bár a földgázexportot infrastrukturális korlátok nehezítik, a kitermelés stabilizálása, a regionális együttműködés és a megújulóenergia-kapacitások gyors bővítése érdemi diverzifikációs lehetőséget kínál. Emellett jelentős kritikus nyersanyagkészletei és energetikai reformtörekvései révén az ország az európai zöldátmenet és ellátásbiztonság szempontjából is értékes együttműködési irányt jelent.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Attila Exhibition in Budapest
Attila kiállítás Budapesten
Jóllehet a magyar uralkodóház, az Árpádok Attilától való származása a magyar történeti hagyomány részét képezi, a hun fejedelem és nép, illetve annak magyarokhoz való viszonya máig olyan téma, ami felkorbácsolja az érzelmeket Magyarországon. Attila 5. századi kárpát-medencei feltűnése, majd a Hun Birodalom gyors szétesését követően a honfoglaló magyarok a 9. század végén vették birtokukba a Kárpát-medencét és hozták létre államukat. A magyar nemesi identitásban azonban időről időre megjelent Attila, a hun fejedelem, mint történeti ős képe. Zavarja a tisztánlátást az is, hogy a nyugati és bizánci források a honfoglaló magyarokat sok esetben türknek tekintették, illetve a barbár hunokkal azonosították őket.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Silk Road Meets the Danube: What “Turkic Week in Vienna” Really Signals
A Selyemút találkozik a Dunával: Mit jelez valójában a "bécsi Türk Hét"?
Bécs „Turkic Week” rendezvénysorozata jóval több volt egyszerű kulturális programnál: finom, mégis egyértelmű üzenet a türk világ stratégiai önpozicionálásáról.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Türkiye’s Indian Ocean Footprint: Türkiye’s Somalia Strategy and Its Implications for Turkic Cooperation
Törökország indiai-óceáni jelenléte: Törökország szomáliai stratégiája és annak hatásai a türk együttműködésre
Törökország szomáliai jelenléte egyszerre nyit kaput az Indiai-óceán felé és teszteli a türk világ közös ambícióit. A humanitárius segítségnyújtásból kinőtt katonai és tengeri partnerség esélyt teremt egy új, nem gyarmati típusú szerepvállalásra, de kockázatot is hordoz.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Rethinking Collective Security in the Turkic World
A kollektív biztonság újragondolása a türk világban
A türk államok együttműködése ma már nem pusztán kulturális és gazdasági keret: a szerveződő kapcsolatrendszer egyre inkább stratégiai tartalmat kap a kereskedelmi folyosók, az energia- és digitális infrastruktúra védelme, valamint a poszt-ukrajnai geopolitikai átrendeződés miatt. Bár a Türk Államok Szervezete nem katonai szövetség, a tagok részéről nő az elvárás egy „szövetség nélküli biztonság” irányába: moduláris, képességalapú együttműködésekre (gyakorlatok, védelmi ipar, hírszerzési és terrorellenes koordináció) építve.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Hungarians in Building of Modern Türkiye
A magyarok szerepe a modern Törökország felépítésében
1923 után a Török Köztársaság alapjainak lerakásában nagy számban vettek részt - mások mellett - magyar szakemberek is. A sport, az álattenyésztés, a tervezés, a mérnöki munkák, vagy éppen a meteorológia, a néprajz mind-mind olyan területek, ahol időtálló alapokat hoztak létre magyar szakemberek. Ezen hagyaték feltérképezése, feldolgozása és publikálása fontos adalékul szolgál a mai magyar-török kapcsolatok megértéséhez.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
The legacy of Lajos Ligeti
Ligeti Lajos öröksége
Ligeti Lajos (1902–1987) magyar orientalista a 20. századi keletkutatás egyik kiemelkedő, iskolateremtő alakja. Egy személyben volt turkológus, mongolista, mandzsu-tunguzista, tibetista és sinológus. Budapesti és párizsi tanulmányait követően Belső-Mongóliában, Afganisztánban és Japánban is hosszabb kutatóutat valósított meg. 1949-től két évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia alelnökeként dolgozott, majd sok egyéb tisztsége mellett 1964-től 1971-ig a Török Filológiai Tanszéket vezette.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Central Asia’s Afghanistan Dilemma
Közép-Ázsia dilemmája: Afganisztán
Afganisztán nem olyan probléma, amelyet Közép-Ázsia meg tudna oldani, de nem is hagyhatja figyelmen kívül. A korábbi szempontot, miszerint az ország elsősorban biztonsági kockázatot jelent, egyre inkább a tranzitútvonal funkciója váltja fel. Ez a szemléletváltás stratégiai – nem érzelmi – jellegű, és elkerülhetetlen, amennyiben a térség bővíteni kívánja kereskedelmi kapcsolatrendszerét és az abból fakadó gazdasági előnyöket.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
György Hazai – Turkology in Cyprus
Hazai György - Turkológia Cipruson
Hazai György a magyar és nemzetközi turkológia kiemelkedő alakja idén tíz esztendeje hunyt el. Tudományos és tudományszervező munkássága, illetve a különböző érdekek és kultúrák közötti kapcsolatteremtési képessége a mai napig sok tekintetben releváns. A ciprusi turkológia megteremtésében játszott úttörő szerepe jó példaként szolgál arra, hogy adott esetben érzékeny politikai helyzetekben is lehetséges a konszenzus megteremtése.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Diversification Without Illusions: What the Turkic World Can Offer Europe on Energy - Türkiye
Illúziók nélküli diverzifikáció: mit kínálhat a türk világ Európának az energia terén – Törökország
A Diversification Without Illusions sorozat első része Törökország szerepét elemzi az európai energiabiztonság szempontjából. Az írás bemutatja, miként vált Ankara földrajzi adottságaira és tudatos infrastruktúra-fejlesztéseire építve az EU egyik fontos tranzitpartnerévé: ma az uniós földgázimport mintegy 10 százaléka Törökországon keresztül érkezik. A tanulmány hangsúlyozza, hogy bár az „energia-hub” ambíciók reális korlátokba ütköznek, ugyanakkor az EU–Törökország együttműködés az energiaátmenet folyamatában is fontos hangsúlyt kaphat.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Gabala 2025: A New Chapter for Turkic Cooperation
Gabala 2025: új fejezet a türk együttműködésben
A Gabala 2025 csúcstalálkozón a Türk Államok Szervezetének tagállamai megerősítették elköteleződésüket a regionális együttműködés mélyítése mellett, különös tekintettel a közös gazdasági projektekre, energia- és infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a biztonsági partnerségre. A találkozó során aláírt Gabala Nyilatkozat hangsúlyozza a kulturális és diplomáciai kapcsolatok erősítését, valamint az OTS+ keretrendszer bevezetését a rugalmasabb, projektalapú együttműködés érdekében.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Can the Middle Corridor Deliver?
Be tudja-e váltani a hozzá fűzött reményeket a Középső Folyosó?
A cikk áttekinti a Middle Corridor jelentőségét mint Kína és Európa közötti alternatív áruszállítási útvonalat, amely a Kaukázuson és Törökországon keresztül köti össze a kontinenseket, és geopolitikai alternatívát kínál a hagyományos útvonalak – például az orosz és a Szuez‑csatornán át vezető utak – kockázataival szemben. Ugyanakkor a szerző hangsúlyozza, hogy a korridor még nem képes teljesen kiváltani a meglévő fő tranzitvonalakat, mert működése jelenleg is több ország eltérő infrastruktúrájára, vám‑ és tarifarendszereire épül, így a hatékonyság növeléséhez koordinációra, beruházásokra és a logisztikai láncok összehangolására van szükség, hogy ténylegesen „képes legyen teljesíteni” a hozzá fűzött elvárásokat.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
The Caspian Bottleneck: Why Cross-Caspian Projects Stall and What Could Unlock Them?
A Kaszpi-tengeri szűk keresztmetszet: miért akadnak el a Kaszpin átívelő projektek, és mi oldhatná fel a holtpontot?
A cikk azt vizsgálja, miért akadoznak a Kaszpi‑tengert átszelő infrastrukturális és energiaprojektek, rámutatva arra, hogy a jogi bizonytalanságok, vitatott határkérdések, politikai érdekek és a beruházási kiszámíthatatlanság egyaránt gátolják a megvalósulást még akkor is, ha a technikai lehetőségek adottak. A szerző szerint a projektek feloldásához egységes jogi keretekre, stabil engedélyezési folyamatokra, regionális együttműködésre és a politikai szimbolika helyett a gyakorlati operatív együttműködés erősítésére van szükség, mert csak így válhat a Kaszpi‑tenger valóban stratégiai átjáróvá, nem csupán elakadás ponttá.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Ármin Vámbéry: Scholar Between Empires, Languages, and Worlds
Vámbéry Ármin: Tudós birodalmak, nyelvek és világok között
A cikk Ármin Vámbéry Ármin (1832–1913) életét és munkásságát mutatja be mint a turkológia egyik megalapítóját, aki Isztambulban eltöltött évei, perzsa és közép‑ázsiai utazásai révén alapos ismeretekre tett szert a keleti világ nyelveiben, kultúrájában és történetében, és tudományos művei révén jelentős hatást gyakorolt a 19. századi európai keletkutatásra. Noha Vámbéry tévedett abban, hogy a magyar nyelvnek török eredetet tulajdonított, mégis kulcsszerepet játszott a Kelet–Nyugat közötti szellemi párbeszédben, a turkológia önálló tudományágként való megerősítésében, valamint a török népek kulturális és nyelvi örökségének feltárásában.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
500th anniversary of Battle of Mohács – 1526-2026
A mohácsi csata ötszázadik évfordulója - 1526-2026
Az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójáról szóló cikkben a szerző bemutatja, hogy a csata súlyos veresége hosszú távon meghatározta Magyarország és Európa történetét, miközben különböző nemzeti narratívák alakulnak arról, hogyan emlékezünk erre az eseményre. A mohácsi csata nemcsak történelmi fordulópontként él a magyar közgondolkodásban, hanem 2026-ban széleskörű kutatási és emlékév programok is kapcsolódnak hozzá, amelyek célja a múlt komplexebb megértése és bemutatása.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Baku Conference 1926-2026
Bakui Konferencia 1926-2026
A cikk a bakui 1926-os első turkológiai kongresszusról és annak történeti jelentőségéről szól, különösen a magyar orientalisták – például Vámbéry és később Zoltán Gombocz – szerepére és a török nyelvek latin ábécére való áttérésében betöltött tudományos és kulturális kapcsolatokra emlékezve. A századik évforduló kapcsán a cikk rámutat arra, hogy a bakui konferencia öröksége ma is aktuális, mivel a tudományos együttműködés, a kulturális identitás és a Kelet–Nyugat közötti párbeszéd továbbra is fontos eszköze a geopolitikai és diplomáciai kapcsolatok erősítésének az eurázsiai térségben.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Uzbekistan’s Opening to Europe: The Diplomatic and Geopolitical Significance of President Mirziyoyev’s Visit to Belgium
Stratégiai fordulat Brüsszelben: Üzbegisztán Európa felé tekint
Mirzijojev üzbég elnök 2025-ös hivatalos látogatása Belgiumban és az ott tervezett Enhanced Partnership and Cooperation Agreement (EPCA) aláírása mérföldkőnek számít Üzbegisztán és az Európai Unió kapcsolataiban, jelezve a közép-ázsiai ország szándékát, hogy reformjai és külpolitikai sokirányú nyitása révén mélyebb kapcsolatokat építsen ki Európával, diverzifikálja külső kapcsolatait, és csökkentse hagyományos függését Moszkvától és Pekingtől.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Új esély a Dél-Kaukázusban: Zangezuri folyosó és a Washingtoni Megállapodás
A Dél-Kaukázusban az elmúlt évtizedek konfliktusai és elszigeteltség után a Zangezur-folyosó és a 2025-ös washingtoni megállapodás új lehetőségeket teremthet a békére, a gazdasági együttműködésre és a regionális integrációra úgy, hogy a térség országai közös infrastrukturális projektekben érdekeltté váljanak, ami hosszú távon csökkentheti a feszültségeket. A folyosó nemcsak tranzit- és kereskedelmi útvonalakat jelentene Azerbajdzsán és Nakhichevan között Törökországon át, hanem energia, digitális hálózatok és közös szabályozási keretek mentén kölcsönös függőséget is építene, miközben jelentős politikai és szuverenitási kérdések továbbra is kihívást jelentenek.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.