Cikkek
The legacy of Lajos Ligeti
Ligeti Lajos öröksége
Ligeti Lajos (1902–1987) magyar orientalista a 20. századi keletkutatás egyik kiemelkedő, iskolateremtő alakja. Egy személyben volt turkológus, mongolista, mandzsu-tunguzista, tibetista és sinológus. Budapesti és párizsi tanulmányait követően Belső-Mongóliában, Afganisztánban és Japánban is hosszabb kutatóutat valósított meg. 1949-től két évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia alelnökeként dolgozott, majd sok egyéb tisztsége mellett 1964-től 1971-ig a Török Filológiai Tanszéket vezette.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Central Asia’s Afghanistan Dilemma
Közép-Ázsia dilemmája: Afganisztán
Afganisztán nem olyan probléma, amelyet Közép-Ázsia meg tudna oldani, de nem is hagyhatja figyelmen kívül. A korábbi szempontot, miszerint az ország elsősorban biztonsági kockázatot jelent, egyre inkább a tranzitútvonal funkciója váltja fel. Ez a szemléletváltás stratégiai – nem érzelmi – jellegű, és elkerülhetetlen, amennyiben a térség bővíteni kívánja kereskedelmi kapcsolatrendszerét és az abból fakadó gazdasági előnyöket.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
György Hazai – Turkology in Cyprus
Hazai György - Turkológia Cipruson
Hazai György a magyar és nemzetközi turkológia kiemelkedő alakja idén tíz esztendeje hunyt el. Tudományos és tudományszervező munkássága, illetve a különböző érdekek és kultúrák közötti kapcsolatteremtési képessége a mai napig sok tekintetben releváns. A ciprusi turkológia megteremtésében játszott úttörő szerepe jó példaként szolgál arra, hogy adott esetben érzékeny politikai helyzetekben is lehetséges a konszenzus megteremtése.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Diversification Without Illusions: What the Turkic World Can Offer Europe on Energy - Türkiye
Illúziók nélküli diverzifikáció: mit kínálhat a türk világ Európának az energia terén – Törökország
A Diversification Without Illusions sorozat első része Törökország szerepét elemzi az európai energiabiztonság szempontjából. Az írás bemutatja, miként vált Ankara földrajzi adottságaira és tudatos infrastruktúra-fejlesztéseire építve az EU egyik fontos tranzitpartnerévé: ma az uniós földgázimport mintegy 10 százaléka Törökországon keresztül érkezik. A tanulmány hangsúlyozza, hogy bár az „energia-hub” ambíciók reális korlátokba ütköznek, ugyanakkor az EU–Törökország együttműködés az energiaátmenet folyamatában is fontos hangsúlyt kaphat.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Gabala 2025: A New Chapter for Turkic Cooperation
Gabala 2025: új fejezet a türk együttműködésben
A Gabala 2025 csúcstalálkozón a Türk Államok Szervezetének tagállamai megerősítették elköteleződésüket a regionális együttműködés mélyítése mellett, különös tekintettel a közös gazdasági projektekre, energia- és infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a biztonsági partnerségre. A találkozó során aláírt Gabala Nyilatkozat hangsúlyozza a kulturális és diplomáciai kapcsolatok erősítését, valamint az OTS+ keretrendszer bevezetését a rugalmasabb, projektalapú együttműködés érdekében.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Can the Middle Corridor Deliver?
Be tudja-e váltani a hozzá fűzött reményeket a Középső Folyosó?
A cikk áttekinti a Middle Corridor jelentőségét mint Kína és Európa közötti alternatív áruszállítási útvonalat, amely a Kaukázuson és Törökországon keresztül köti össze a kontinenseket, és geopolitikai alternatívát kínál a hagyományos útvonalak – például az orosz és a Szuez‑csatornán át vezető utak – kockázataival szemben. Ugyanakkor a szerző hangsúlyozza, hogy a korridor még nem képes teljesen kiváltani a meglévő fő tranzitvonalakat, mert működése jelenleg is több ország eltérő infrastruktúrájára, vám‑ és tarifarendszereire épül, így a hatékonyság növeléséhez koordinációra, beruházásokra és a logisztikai láncok összehangolására van szükség, hogy ténylegesen „képes legyen teljesíteni” a hozzá fűzött elvárásokat.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
The Caspian Bottleneck: Why Cross-Caspian Projects Stall and What Could Unlock Them?
A Kaszpi-tengeri szűk keresztmetszet: miért akadnak el a Kaszpin átívelő projektek, és mi oldhatná fel a holtpontot?
A cikk azt vizsgálja, miért akadoznak a Kaszpi‑tengert átszelő infrastrukturális és energiaprojektek, rámutatva arra, hogy a jogi bizonytalanságok, vitatott határkérdések, politikai érdekek és a beruházási kiszámíthatatlanság egyaránt gátolják a megvalósulást még akkor is, ha a technikai lehetőségek adottak. A szerző szerint a projektek feloldásához egységes jogi keretekre, stabil engedélyezési folyamatokra, regionális együttműködésre és a politikai szimbolika helyett a gyakorlati operatív együttműködés erősítésére van szükség, mert csak így válhat a Kaszpi‑tenger valóban stratégiai átjáróvá, nem csupán elakadás ponttá.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Ármin Vámbéry: Scholar Between Empires, Languages, and Worlds
Vámbéry Ármin: Tudós birodalmak, nyelvek és világok között
A cikk Ármin Vámbéry Ármin (1832–1913) életét és munkásságát mutatja be mint a turkológia egyik megalapítóját, aki Isztambulban eltöltött évei, perzsa és közép‑ázsiai utazásai révén alapos ismeretekre tett szert a keleti világ nyelveiben, kultúrájában és történetében, és tudományos művei révén jelentős hatást gyakorolt a 19. századi európai keletkutatásra. Noha Vámbéry tévedett abban, hogy a magyar nyelvnek török eredetet tulajdonított, mégis kulcsszerepet játszott a Kelet–Nyugat közötti szellemi párbeszédben, a turkológia önálló tudományágként való megerősítésében, valamint a török népek kulturális és nyelvi örökségének feltárásában.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
500th anniversary of Battle of Mohács – 1526-2026
A mohácsi csata ötszázadik évfordulója - 1526-2026
Az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójáról szóló cikkben a szerző bemutatja, hogy a csata súlyos veresége hosszú távon meghatározta Magyarország és Európa történetét, miközben különböző nemzeti narratívák alakulnak arról, hogyan emlékezünk erre az eseményre. A mohácsi csata nemcsak történelmi fordulópontként él a magyar közgondolkodásban, hanem 2026-ban széleskörű kutatási és emlékév programok is kapcsolódnak hozzá, amelyek célja a múlt komplexebb megértése és bemutatása.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Baku Conference 1926-2026
Bakui Konferencia 1926-2026
A cikk a bakui 1926-os első turkológiai kongresszusról és annak történeti jelentőségéről szól, különösen a magyar orientalisták – például Vámbéry és később Zoltán Gombocz – szerepére és a török nyelvek latin ábécére való áttérésében betöltött tudományos és kulturális kapcsolatokra emlékezve. A századik évforduló kapcsán a cikk rámutat arra, hogy a bakui konferencia öröksége ma is aktuális, mivel a tudományos együttműködés, a kulturális identitás és a Kelet–Nyugat közötti párbeszéd továbbra is fontos eszköze a geopolitikai és diplomáciai kapcsolatok erősítésének az eurázsiai térségben.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Uzbekistan’s Opening to Europe: The Diplomatic and Geopolitical Significance of President Mirziyoyev’s Visit to Belgium
Stratégiai fordulat Brüsszelben: Üzbegisztán Európa felé tekint
Mirzijojev üzbég elnök 2025-ös hivatalos látogatása Belgiumban és az ott tervezett Enhanced Partnership and Cooperation Agreement (EPCA) aláírása mérföldkőnek számít Üzbegisztán és az Európai Unió kapcsolataiban, jelezve a közép-ázsiai ország szándékát, hogy reformjai és külpolitikai sokirányú nyitása révén mélyebb kapcsolatokat építsen ki Európával, diverzifikálja külső kapcsolatait, és csökkentse hagyományos függését Moszkvától és Pekingtől.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.
____________________________________________________________________________________________________
Új esély a Dél-Kaukázusban: Zangezuri folyosó és a Washingtoni Megállapodás
A Dél-Kaukázusban az elmúlt évtizedek konfliktusai és elszigeteltség után a Zangezur-folyosó és a 2025-ös washingtoni megállapodás új lehetőségeket teremthet a békére, a gazdasági együttműködésre és a regionális integrációra úgy, hogy a térség országai közös infrastrukturális projektekben érdekeltté váljanak, ami hosszú távon csökkentheti a feszültségeket. A folyosó nemcsak tranzit- és kereskedelmi útvonalakat jelentene Azerbajdzsán és Nakhichevan között Törökországon át, hanem energia, digitális hálózatok és közös szabályozási keretek mentén kölcsönös függőséget is építene, miközben jelentős politikai és szuverenitási kérdések továbbra is kihívást jelentenek.
A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el.